A beporzók, például a méhek, lepkék, legyek, madarak és denevérek, alapvető szerepet játszanak az ökoszisztémák fenntartásában és az emberi élelmiszer-termelésben. Amikor méhekről beszélünk, akkor legfőképpen nem a mindenki által ismert háziméhekről beszélünk, hanem az úgynevezett magányos vagy vad méhekről. Kevesen tudják, hogy Magyarországon körülbelül 700 fajta méhféle él. Íme, néhány ok, amiért fontosak a beporzók:
1. Élelmiszertermelés biztosítása
- A mezőgazdasági növények mintegy 75%-a részben vagy teljesen a beporzók tevékenységére támaszkodik.
- A gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magok és olajnövények jelentős része nem teremne meg nélkülük. Például az alma, cseresznye, mandula vagy a kakaó mind beporzást igényelnek.
- Sok haszonnövényünket be tudják porozni a háziméhek, de sok zöldség- és gyümölcsfélénket nem. Ilyen például a paradicsom, padlizsán vagy az eper, amiket csak és kizárólag poszméhek tudnak beporozni. Ezért például üvegházi paradicsomtermesztéshez lehet kapni poszméh-kolóniákat, amik biztosítják a virágok megtermékenyítését.
2. Biodiverzitás fenntartása
- A beporzók hozzájárulnak a vadon élő növények szaporodásához, amelyek táplálékot és élőhelyet biztosítanak más élőlények számára.
- Az ökoszisztémák sokszínűségét és stabilitását a beporzók segítik fenntartani.
- Sok beporzónak megvannak az egyedi tápnövényeik, illetve sok vadvirágot csak egy-egy fajta beporzó poroz be. Vadvirágok ültetésével támogathatjuk ezt az oda-vissza ható pozitív kölcsönösséget a biodiverzitás fenntartásáért.
3. Gazdasági jelentőség
- A globális mezőgazdaság évente több milliárd dollár értékű hasznot húz a beporzók munkájából.
- Ha a beporzókat elveszítenénk, mesterséges beporzási módszereket kellene alkalmazni, amelyek költségesek és kevésbé hatékonyak. Erre sajnálatos módon már találunk példákat, például Kína egyes részein a vegyszerhasználat miatt teljesen eltűntek a beporzók, így itt kézzel kell beporozni a gyümölcsfákat. Ezen kívül beporzó-drónok fejlesztésén is dolgoznak, hogy megoldják ezt az ember-okozta ökológiai krízist.
4. Éghajlati alkalmazkodás
- A beporzók által támogatott növények hozzájárulnak a talajmegkötéshez, a vízháztartás szabályozásához és a szén-dioxid megkötéséhez. Ez különösen fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Mi fenyegeti a beporzókat?
- Élőhelyek elvesztése
- Peszticidek és más vegyi anyagok
- Klímaváltozás
- Invazív fajok
- Kémiai szúnyogirtás
A lista legtöbb eleméről sokat hallhattunk, de a Magyarországon elterjedt borzasztó káros gyakorlat, a kémiai szúnyogirtás az, ami ellen a leginkább fel kellene vennünk a harcot. Rengeteg videó, cikk, kerti megfigyelés számol be róla, hogy sajnos a kémiai szúnyogirtáskor használt deltametrin idegméreg nemcsak a szúnyogokra, de az összeg rovarra életveszélyes. Sőt mi több, 100 elhullott rovarból 1 szúnyogot találunk az ilyen mészárlások után. A kémiai szúnyogirtás még csak nem is hatékony, hiszen hetente-kéthetente ismételni kell, hisz az új lárvák folyamatosan kikelnek. Ezért lenne sokkal jobb megoldás a biológiai szúnyogirtás, amihez ugyan több szakértelem kell a szúnyoglárvák felméréséhez, de egy csak rájuk veszélyes baktériummal már lárvakorban elpusztítja azokat. Ha a te falvadban és városodban is alkalmazzák a kémiai szúnyogirtást, kérlek vedd fel a kapcsolatot az önkormányzattal és a katasztrófavédelemmel és próbáld meg jobb belátásra téríteni őket.
Mi történik, ha eltűnnek a beporzók?
A beporzók eltűnése súlyos következményekkel járna: csökkenne az élelmiszertermelés, drágulnának az élelmiszerek, romlana az ökoszisztémák egészsége, és a biodiverzitás drasztikus mértékben csökkenne.
Ezért fontos, hogy megvédjük őket például a vegyszerhasználat csökkentésével, az élőhelyeik fenntartásával, valamint a helyi biodiverzitás elősegítésével. Szerencsére minden apró dolog segít, akár csak az, hogy kevesebbszer vágod a gyepet és hagyod virágozni a virágokat benne vagy ha virágokat, köztük őshonos vadvirágokat ültetsz. Ezen kívül javaslom, hogy néha hajoljunk le, kezdjük el kicsit közelebbről szemlélni természeti környezetünket így megannyi apró kis csodát felfedezhetünk, csak észre kell vennünk őket magunk körül 🙂
