Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) 10 g, ~200 vetőmag

A sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) annak ellenére, hogy nem őshonos faj, mégis nagyon fontos és hasznos szerepe lehet kiskerti ültetésének a beporzók és a madarak szempontjából. Nyáron előszeretettel látogatják a beporzók, míg a téli hónapokban magjai fontos táplálékforrást jelenthetnek számos madárfaj számára. (Ezért is került bele a Madárcsalogató magkeverékbe). Történelmileg a sáfrányos szeklicét több mint 4000 éve termesztik, és számos kultúrában hasznosították. A sáfrányos szeklice szirmait az ókori Egyiptomban textíliák festésére használták, és a fáraók sírjaiban is találtak belőlük készült koszorúkat. A középkori Európában a szeklice szirmait gyakran használták a sáfrány olcsóbb alternatívájaként ételek színezésére és ízesítésére, innen ered a „bastard saffron” elnevezése is. Ehhez a bibéket használták fel, amiben két színanyag is található: a vízben oldódó szaflórsárga és a vízben nem oldódó szaflórvörös. A vörös szín eléréséhez jóval többet kell felhasználnunk belőle. A modern időkben a szekliceolajat széles körben alkalmazzák a kozmetikai iparban és főzőolajként. A japán Jamagata prefektúrában a szeklice hagyományosan kozmetikumok, különösen rúzsok készítésére szolgált. Szúrósak a levelei, így legjobb, ha nem hempergünk közöttük a földön.

Tulajdonságok: 

• egyéb nevei: bogáncssáfrány, parasztsáfrány, pórsáfrány, parasztok rokkája, vadsáfrány, magyar pirosító, magyar sáfrány, szeklice, olajözön, szaflór, saflor
• latin név: Carthamus tinctorius
• család: Astereceae
• magok származási helye: Magyarország
• beporzófaktor: 10/10

1 csomag 10 g – kb. 200 magot tartalmaz. 

Vetési javaslatokért és további részletekért görgess lejjebb.