Útifűlevelű kígyószisz (Echium plantagineum) 2g, ~500 mag

Leírás

Az útifűlevelű kígyószisz (Echium plantagineum) a terjőke kígyószisz (Echium vulgare) mediterrán rokona. Egynyári faj, hamar (vetés után 8-10 héttel) és hosszan virágzik. Igazi színváltó, a bimbói gyakran rózsaszínesek, majd kinyílva élénk ibolyáskék, vagy liláskék árnyalatot öltenek. Kiváló mézelő növény, egyes kutatások kimutatták, hogy a fehér faliméh, aminek kedvenc csemegéje a terjőke kígyószisz, ugyanolyan előszeretettel látogatja a nem-honos útifűlevelű kígyószisz nektárját. 

A beporzópopulációnak szuper táplálékforrás, Ausztráliában azonban invazív mivolta miatt a gazdálkodók rémálma. A leggyakrabban idézett ausztrál történet szerint a növény Jane Paterson birtokáról terjedt el és két teljesen eltérő becenevet kapott: Paterson átka (“Paterson’s curse”) és Megmentő Jane (“Salvation Jane”). A gazdák átokként tekintettek rá, mivel jelentős károkat okozott a legelőkön, azonban a méhészek hálásak voltak, hiszen a száraz években is táplálékot biztosított a méheknek. 

Érdekesség, hogy az útifűlevelű kígyószisz gyökere shikonint, egy vöröses-lila természetes pigmentet tartalmaz, amelyet már évszázadok óta festékanyagként használnak, napjainkban pedig kutatják a kozmetikai és gyógyszeripari alkalmazásait. 

Tulajdonságok: 

• latin név: Echium plantagineum
• család: Boraginaceae
• élettartam: hidegtűrő egynyári
• virágzási idő: június-szeptember
• méret: 40-45 cm 
• talaj: homokos, vályogos, agyagos
• termőhely: napos
• egyéb: ne együk meg, lovakra mérgező 
• beporzófaktor: 10/10

Vetési tanácsok: Vessük szabadföldbe, előkészített magágyba (ne fű közé), végleges helyükre. Szárazságtűrő, de vetés után csírázás alatt tartsuk nedvesen a földet (2-3 hét). Vethetjük kora tavasszal vagy ősszel. Tavaszi vetésnél vetés után 8-10 héttel már virágzik. Jó csírázást kívánunk a magoknak!