Kúszó fátyolvirág (Gypsophila repens Mix) 0,5g, ~750 mag

Leírás

A kúszó fátyolvirág (Gypsophila repens) az őshonos magyar vadvirágunk, a buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata) rokona. Ez a faj sokkal alacsonyabb, sűrű, párnaszerű telepeket képez, szinte “szétfolyik”. Közép- és Dél-Európa hegyeiben őshonos, természetes élőhelyei a sziklás, száraz, mészköves lejtők. Neve hűen tükrözi 2 legfontosabb jellemzőjét: a görög eredetű “gypsophila” jelentése “gipszkedvelő”, míg a latin “repens” magyarul “kúszó”. Tudományos neve szó szerint: “kúszó gipszkedvelő növény”. Igénytelensége és kiváló szárazságtűrése miatt közkedvelt sziklakertekben, támfalak réseiben és köves ágyásokban. A nagyon meszes talajokon remekül érzi magát (savanyún nem). A túlöntözést azonban nem viseli jól, fontos számára a vízelvezető talaj.

A szappanfüvekhez hasonlóan szaponint tartalmaz a gyökere, emiatt akár kezet is moshatunk vele. Vadvirágos és mini csokrokban is jól mutat, de a virágboltokban inkább a buglyos fátolyvirágot használják hosszú szára miatt, a kúszó fátyolvirág elsősorban talajtakaró dísznövényként ismert.  Angol neve „Baby’s breath” vagyis a baba lehelete, ami a virág légies könnyedségére utalhat. 🙂 Ez a mag fehér és rózsaszín árnyalatú virágokat hoz.

Tulajdonságok: 

• egyéb nevei:  fátyolvirág, fátyolos virág, szappangyökér, gipszfű, havasi fátyolvirág
• latin név: Gypsophila repens mix
• család: Caryophyllaceae
• élettartam: évelő
• virágzási idő: május-augusztus
• méret: 10-15 cm
• talaj: meszes, jó vízáteresztő, semleges/lúgos
• termőhely: napos
• egyéb: szárazságtűrő, sziklakerti 
• beporzófaktor: 7/10

Vetési tanácsok: Vessük szabadföldbe, előkészített magágyba (ne fű közé), végleges helyükre (nem kedveli az átültetést). Ne takarjuk, fényre csírázik. Csírázás alatt tartsuk nedvesen a földet. Vethetjük tavasszal, vagy ősszel, a vetés utáni évtől virágzik. Jó csírázást kívánunk a magoknak!