Parlagi nefelejcs (Myosotis arvensis) 0,5g, ~1500 mag

Leírás

A parlagi nefelejcs (Myosotis arvensis) őshonos vadvirágunk, amely a naposabb helyeket kedveli. Eurázsiából származik, de mára már szinte az egész világon elterjedt. Ő is a borágófélékhez/érdeslevelűekhez tartozik, az orvosi atracélhoz, a terjőke kígyósziszhez, a fekete nadálytőhöz, a közönséges ebnyelvűfűhöz vagy az orvosi tüdőfűhöz hasonlóan. Nevében a latin “arvensis” jelentése “szántóföldi”, ebből következik, hogy sokszor találkozhatunk vele mezőkön, vagy utak szélein. Önvető képessége révén jól szaporodik. Virágai sokkal kisebbek, mint az erdei nefelejcsé. Általánosságban a nefelejcsek kétéves fajok, a parlagi nefelejcs viszont egynyári. Habár régebbi források fogyasztásra alkalmasnak jelölik, mégsem ajánlott, mivel súlyos májkárosító vegyületeket tartalmaz. A nefelejcs (az egész Myosotis nemzetség) a hűség és az emlékezés jelképe. Szimbolikus jelentése egy német középkori legendából ered. A történet szerint egy lovag és szerelme a folyóparton sétáltak, amikor a férfi lehajolt, hogy szedjen kedvesének egy virágot, azonban nehéz páncélja miatt a vízbe esett és utolsó leheletével miközben a virágot a lánynak dobta az kiáltotta: “Ne felejts el!” 

Tulajdonságok: 

• egyéb nevei: mezei nefelejcs
• latin név: Myosotis arvensis
• család: Boraginaceae
• élettartam: hidegtűrő egynyári
• virágzási idő: április-október
• méret: 30-40 cm
• talaj: száraz
• termőhely: napos
• beporzófaktor: 9/10

Vetési tanácsok: Vessük a magokat szabadföldbe, előkészített magágyba, végleges helyükre tavasszal vagy ősszel. Ne takarjuk, fényre csírázik. Szárazságtűrő, de vetés után csírázás alatt tartsuk nedvesen a földet (2-3 hét). Vetés évében vagy vetés utáni évben virágzik. Jó csírázást kívánunk a magoknak!