MADÁRCSALOGATÓ 2.0 – magkeverék madarak téli etetésére (simogatós)

A Madárcsalogató magkeverék ötletét a tengelicek adták, ahogy egy ablak előtt maradt kósza napraforgón heteken keresztül figyelhettem meg a tengeliceket, ahogy odajárnak csemegézni. Sok madárfaj, köztük a kék cinege, széncinege, meggyvágó és azok a fajok, melyeknek alkalmas a csőre ilyesmire szereti kicsipegetni a félérett/érett magvakat az elnyílt, magot érlelt virágokból. Emellett rengeteg madárfajunk eleségei rovarok, amelyek táplálékát pedig virágpor illetve nektár adja, így a virágok által kertbe vonzott rovarok és beporzók által is eleséget biztosíthatunk a madaraknak.

Ezáltal a Madárcsalogató magkeverék igazi 3 az 1-ben jolly joker: nyáron szépen virágzó rétünk lesz a magokból, ami emellett a beporzókat is táplálja, télen pedig az érett virágmagvak nyújtanak majd eleséget a madaraknak. Így szinte minden évszakban becsempészhetünk egy csipetnyi vadvilágot a kertünkbe. Nagyon fontos, hogy ezzel a magkeverékkel bevetett területet csak egyszer, mégpedig tavasszal vágjuk/nyírjuk le (semmiképp sem ősszel), hiszen így lesz a magvakból télre táplálék a madárkáknak. A magkeverékben a honos fajok mellett pár idegenhonos, madárkedvenc virág is helyett kapott (napraforgó, olajlen). Ez a 2.0-s verzió közönségkívánságra jött létre, ahol a kérés az volt, hogy legyen egy szúrós levelű fajokat nem tartalmazó verziója is. Íme 🙂

Csak és kizárólag előkészített, gyomoktól előzetesen megtisztított földterületre vethetőek el. Fű közé vetve nem fognak kicsírázni, vagy idővel elnyomja őket a fű.

A porhanyósra gereblyézett, szabad földterület felszínére vessük a magokat. Ha nem túl jó minőségű a kerti talajunk, akkor fél – egy cm komposztot vagy virágföldet teríthetünk a tetejére és erre vethetjük a magokat. Egyet húzhatunk rajta a gereblyével, de ez a lépés elhagyható. Utána nagyobb terület esetén behengerelhetjük vagy kisebb terület esetén végigsétálhatunk rajtuk, hogy a magok jól érintkezzenek a földdel. Ezután fontos, hogy csírázás alatt (3-4 hét!) tartsuk nedvesen, de nem vizesen a földterületet. Ne a locsoló legerősebb fokozatán locsoljunk, hogy ne mossuk el a magokat a területről. Száraz, meleg idő esetén a nedvesen tartás akár napi többszöri öntözést jelenthet! A kifejlett növények általában már szárazságtűrőek, de hatalmas aszály esetén havi 1-2 öntözést meghálálnak. Első évben az egynyári fajok virágzanak, másodévtől pedig a kétnyáriak és évelők is csatlakoznak a virágzáshoz, de első évben ők csak zöldet növesztenek. A terület már első évben mutatós, de második évtől áll össze igazán: ekkortól az évelők onnantól kezdve minden évben virágzanak és egyre bokrosodnak. A legtöbb egynyári elszórja a magját, (vagy még jobb, ha a madárkák megeszik őket 🙂 ), de 1 napraforgófejet félretehetünk ősszel, aminek a magjait tavasszal utánvethetjük a területre. Első évben, a talajelőkészítés során a felszínre kerülhetnek a földben fekvő egynyári gyommagvak is. Ezeket első évben célszerű eltávolítani, de második évtől már összeáll a vegetáció és kiszorulnak. A területet elég évente egyszer, kora tavasszal levágni.

Jó csírázást kívánunk a magocskáknak és jó étvágyat a madárkáknak!

Ajánlott vetési mennyiség: 1-2 gramm/m²